|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 33 találat | lapozás: 1-30 | 31-33 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lászlóffy Zsolt 2017. február 17.„Nem voltam csodagyerek”Demény Balázs 1989-ben született Kolozsváron. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 2004-től pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban Eckhardt Gábor tanítványa volt. 2009-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, Erasmus-ösztöndíjjal pedig a berlini Hochschule für Musikban is tanult. Később párhuzamosan végezte a budapesti és a berlini egyetemek zongora-mesterszakát. Demény Balázs rangos koncerttermek és fesztiválok meghívottja és számos nemzetközi verseny díjazottja volt már. A múlt csütörtöki szimfonikus hangversenyen a váradi közönség vastapssal fogadta, és búcsúztatta a zongoraművészt, és amint megtudtuk tőle, ő maga is szeret „hazajárni” Váradra koncertezni. A hangverseny előtt beszélgettünk vele életéről és szerelméről, a zenéről. Koncertezik, versenyzik, tanít Demény zenész családba született: édesapja zeneszerző, nagyanyja pedig népdalgyűjtő volt, aki Kodály Zoltánnal is dolgozott. Elmondása szerint nem volt rajta szülői nyomás, természetesen őt is irányítgatták tanulmányai megkezdésekor, mert – ahogy fogalmazott – nem volt „csodagyerek”. Úgy emlékszik, kamasz korában, 12–13 évesen döntötte el, hogy zenével szeretne foglalkozni hivatásszerűen. Bevallása szerint az ő életében a mai napig is vannak hullámvölgyek, kételyek szakmaválasztásával kapcsolatban, de ezeket az előadó a művészet természetes velejárójának tartja. Elmondása szerint a művészszakmában teljesen normális, hogy az ember olyan mentorokat keres, akiktől a legtöbbet tanulhat, így került ő Berlinbe. Természetesen Budapesten és Kolozsváron is egy életre meghatározó zenei útravalót kapott. Demény Balázs minden évben szívesen hazajár, mint mondta, Váradon már sokadik alkalommal koncertezett múlt héten, Szebenben három héttel ezelőtt játszott, de tavasszal tervez egy lemezbemutató koncertkörutat Erdélyben. Egyébként mindenhol szívesen játszik, Európa-szerte gyakran fellép különböző műsorokkal. Demény Balázs a koncertezés és versenyzés mellett a budapesti Zeneakadémián tanít is, egészen fiatalokkal is foglalkozott már, de most a doktorálás és témája, Veress Sándor, a kolozsvári zeneszerző, teljesen lekötik az idejét. Nincs kedvenc közönsége Demény Balázs szívesen játszik külföldön és otthoni közönség előtt egyaránt, de „kedvenc” közönsége nincsen, mint mondta, oda megy koncertezni, ahova hívják, ugyanakkor ő inkább az előadandó művekkel szeret foglalkozni. Természetesen nagyon szívesen játszott olyan külföldi, rangos eseményeken és helyszíneken, mint például a Gasteig München, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Művészetek Palotája vagy a Berlini Filharmónia Nagyterme. Számára már önmagában élményt jelent egy ilyen helyen fellépni, „de ilyenkor is a mű a fontos, és nem a helyszín” – tette hozzá. Egyébként szerencsésnek tartja magát, novemberben például játszhatott Japánban az International Piano Concert Series-ben, ami az ország legrangosabb, fiatalokat bemutató sorozata, ahová a világ minden tájáról csupán négy zongoristát hívnak meg. Kamarazenészként és szólistaként is szívesen játszik, legutóbb például Váradon Lászlóffy Zsolttal együtt tartottak egy Bartók–Mozart négykezes zongoraestet a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Mozart–Bartók-fesztivál keretében. Nem szereti szétválasztani a kamarazenét a szólózástól, számára egy zene létezik. Ebből következik, hogy a zenekari játékot is egyenrangú kamarazenének tartja. Demény Balázst elmondása szerint a művek foglalkoztatják, és a horizontját is úgy próbálja tágítani 27 éves létére, hogy „minden beleférjen”: versenyezni szeretne, ameddig a korhatár megengedi, ugyanakkor érdekli a zenetudomány és a művészetek. Bár szerinte szubjektív szakma lévén megkérdőjelezhető a versenyek értéke, úgy gondolja, hogy egy versenyre való felkészülés művészi fejlődési lehetőségeket is magában hordoz. A szív és a lélek összhangja A zene miértjét pályára lépésétől kezdve próbálja magának megfogalmazni. A zenei gesztusok a legfontosobbak számára, ami – mint mondta – könnyen félreérthető szóhasználat, ugyanis nem a színpadi mozgásról van szó. Egy billentyűt akár egy kanállal is le lehet ütni, ez semmiféle előképzettséget nem igényel. De már mindenképpen nehezebb, komolyabb feladatot jelent két egymás utáni hang eljátszása. Természetesen nem azért, amiért fizikailag nagyobb erőfeszítés leütni két hangot, hanem azért, mert két hangot már csak eljátszani lehet: az első hanghoz képest rögtön létrejön egy viszonyítási pont és akarva-akaratlanul egyfajta viszonyrendszer jön létre. Ebben pedig számára az csodálatos, hogy amint megszületik a viszonyrendszer, úgy az ösztöneink és tudatunk működésbe lépnek, fontossági sorrendet állítanak fel, és kapcsolatokat teremtenek a hangok közötti űrben, miközben a szív és a lélek összhangban áll egymással. Ez az összhang határozza meg, hogy milyen lesz a két hang közti fizikai kapcsolat, ettől függ, hogy az előadás jó vagy rossz, hiteles, meggyőző vagy mű. Ennek a kutatását érzi Demény az előadó-művészet lényegének. Kiss Erzsébet Janka Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. március 6.Kiss Stúdió SzínházMárcius 11-én, szombaton 18 órakor a Stúdió termében a Kiss Stúdió Színház bemutatja Magyar zsoltár című előadását, a nagy zeneszerző, Kodály Zoltán emlékezetére, halálának 50. évfordulóján, folytatva a nemrég elkezdett zenei esték sorozatot. Meghívott előadó: Lászlóffy Zsolt zeneszerző, zongoraművész, egyetemi tanár. Az előadás során részletek hangzanak el felvételről Kodály jelentősebb műveiből. Hangmester: Piski Norbert. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A Stúdió terme a volt Nagysándor/Aurel Lazăr utca 16. szám alatt található, bejárat a Lorántffy Gimnázium udvaráról. A belépés díjtalan. Adományokat elfogadnak. Az előadás támogatója a Bethlen Gábor Alap. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. november 14.Ady: 140 év 14 hónap alattEgy programsorozatot indít útjára a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum, amely 2017. november 22-én, Ady 140. születésnapján kezdődik, és 2019. január 27-én, halálának 100. évfordulóján ér véget. Ezt ma délelőtt jelentette be Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője a Meleg Vilmos színművésszel, a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatóján. Felvezetőjében azt is jelezte: a helyére került az Ady-mellszobor körüli kerítés kiskapuja, melyet körülbelül másfél évig őrzött a múzeumban, mert hiánypótló, értékes darab. Időközben felvette a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal és az illetékes RER köztisztasági vállalattal, melyekkel jól együtt tudott működni a helyzet megoldása érdekében. Nem csupán a kaput tették vissza, hanem le is kövezték a szobor felé vezető sáros sétányt. Az ügy pikantériája, hogy utána ismét le lett törve, ezért immár lelakatolva hegesztették vissza, a kulcs pedig a múzeumban van – magyarázta. November 22-én, szerdán 18 órakor koszorúzással kezdődik az az ünnepség, melyen Ady Endrére emlékeznek születésének 140. évfordulója apropóján. Ezt követően a múzeumban Péter I. Zoltán helytörténész, Ady-kutató, Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Imre Zoltán beszélgetnek a költő fiatalkoráról, családi hátteréről, tevékenységéről egészen addig, míg Váradra érkezett, illetve nyilván azért Váradról is, lévén, hogy a kedvenc városa volt. Meleg Vilmos szerint az évforduló arra kötelez, hogy a magyar érdekeltségű közintézmények a megszokottnál jobban bekapcsolódjanak az emlékezésbe. Így kerül a képbe a filharmónia, jogosan, abból kiindulva, hogy vannak megzenésített Ady-versek is, csak ezek kevésbé közismertek, vagy ritkábban csendülnek fel ebben a formában, ugyanis ezen dalokat nem könnyű előadni. A szervezésbe Lászlóffy Zsolt karnagy is besegít, az énekkarból Ferencz Vilmos és Tasnádi Ferenc hangjára kerestek megfelelő költeményeket (Nézz, Drágám kincseimre, A perc-emberkék után, Az utolsó mosoly, Őrizem a szemed, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Menekülj, menekülj innen, Fölszállott a páva), a zongorakíséretről pedig Radó Judit gondoskodik. Olyan is lesz, hogy ugyanazon vers két zenei formában is elhangzik, hiszen előfordult, hogy egyazon költeményt különböző zeneszerzők más-más dallammal látták el. Ugyanakkor Meleg Vilmos „magát is hasznosítja” mint színművész, a versek ezután lesznek kiválasztva. Írj úgy mint Ady November 23-tól a múzeum közepére helyezik Ady asztalát, először kimozdítva ezt a terem végéből. Egy „kutyanyelvet” (hosszú papírlapot) helyeznek rá, arra buzdítva a betérőket, hogy próbáljanak olyan stílusban írni, mint Ady, költeményeket, illetve prózát arról, amiről ő is írt (napi eseménybeszámolók, politikai véleménynyilvánítások stb.). A felvázolt két akcióval tulajdonképpen egy 14 hónapon keresztül zajló programsorozat indul, melynek keretében havonta fognak szervezni valamilyen Adyval kapcsolatos eseményt, könyvbemutatót, konferenciát vagy akár koncertet is azzal a céllal, hogy a magyar kultúra házaként működjön az emlékmúzeum. 2018. január 27-én például A menekülő Élet címmel Ady istenes verseire fókuszálnak majd, valamint az is a tervek közt szerepel, hogy meghívják Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro lapozás: 1-30 | 31-33
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
